Mi lenne, ha a nagy festők ma élnének? - első rész

Mi történne, ha a történelem legnagyobb festői a 21. században élnének? Hogyan örökítenék meg a világot modern technológiával, mai szemlélettel? E kérdés indította el azt a különleges kísérletet, amelyben klasszikus műalkotásokat értelmeztünk újra fotószerű formában, megtartva eredeti hangulatukat, de mai látásmóddal megközelítve.

A cél nem csupán a múlt újraképzelése volt, hanem annak felfedezése, hogyan nézne ki a művészet, ha a történelem eseményei és szereplői napjaink világában bukkannának fel. A modernizálás lehetőséget adott arra, hogy az eredeti kompozíciók, színek és témák mai technikai eszközökkel és realisztikusabb stílusban is új életre keljenek.

Ezek az átdolgozott képek nemcsak vizuális játékok, hanem izgalmas párbeszédek is múlt és jelen között. Lehetőséget kínálnak arra, hogy újra rácsodálkozzunk ismert alkotásokra, és elgondolkodjunk azon, mennyire időtállóak a mögöttük rejlő üzenetek. Érdekesség lehet azok számára, akiket vonz egy kicsit is a művészet a történelem, és a „mi lett volna, ha…” gondolatkísérlet.

Próbáltam a lehető legpontosabban körülírni az AI számra az eredeti műveket, volt ahol nagyobb sikereket értem el és volt amivel alig, illetve egyáltalán nem boldogult, vagy meg sem közelítette az általa generált az eredeti művet és hangulatot.

„American Gothic” – Grant Wood, 1930

„The Persistence of Memory” – Salvador Dalí, 1931

„Mona Lisa” – Leonardo da Vinci, 1503

„Girl with a Pearl” – Jan Vermeer van Delft, 1665

„The Night Watch” – Rembrendt, 1642

Salvador Dalí képénél kicsit eltértem a mai ábrázolással, de amennyiben ez most készülne valóban elfolyó órák helyett okostelefonok lennének. Véleményem szerint a Da Vinci és a Vermeer képek sikerültek a legjobban. Készülőben van még Turner kép Van Gogh és kíváncsiságból egy Picasso kép is, ott nagyon érdekel mit kezd majd vele az AI. 

Ha szeretnétek konkrét képet látni a hozzászólásokba leírhatjátok.