Byte-gli kalandjai - Hatodik rész

Byte-gli kalandjai: A Berregős Múlt

"Üdvözlöm az ifjú biteket!" – szólalt meg recsegő hangon. 

Ma a számítástechnika hőskoráról fogunk tanulni.

Az 1980-as években, amikor még a floppy lemezek voltak a divat, és az internet csak egy álom volt, én voltam az egyik legmodernebb otthoni számítógép. 64 kilobájt memóriával rendelkeztem, és BASIC nyelven programoztak rajtam. A grafikus felbontásom 320x200 pixel volt, és 16 színt tudtam megjeleníteni.

- Tanár úr, hogyan játszottak akkoriban játékokat? - kerdezték a diákok lelkesen

Kazettás magnóval töltöttük be a játékokat, ami néha percekig tartott. De a várakozás része volt az élménynek. Ha végeztünk egy játékkal a kazettát mindig visszatekertük, hogy legközelebb ezzel ne kelljen bajlódni.

Aztán lett egy nagy testvérem, ő már 128 kilobájt memóriával rendelkezett és sokkal gyorsabb processzorral. De még mindig csak pittyegő hangokat tudtunk kiadni, így a technika tovább fejlődött és jött az Atari, erről talán már ti is hallottatok, őt követték az IBM számítógépek.

Ezeken a gépeken már sokkal szebb volt a grafika, jobb játékokkal tudtak játszani, de persze idővel még gyorsabb még erősebb gépek jöttek.

Köszönjük a történetet tanár úr. Most már jobban értékeljük, milyen gyors és fejlett a mai technológia.

„Emlékezz, fiacskám,” – mondta mosolyogva a tanár – a múlt megértése segít a jövő alakításában.

Megjegyzések